Raklapokban érkezik a lombos fákat pusztító cincér Kínából
Tűzzel-vassal veszi fel a harcot az Európai Unió a lombos fákat pusztító simahátú csillagoscincér ellen. A Kínából Európába raklapokban érkező élősködő olyan veszélyes, hogy amelyik fán felfedezik a fertőzést, azt gyökerestül kivágják és elégetik.
|
|
Ideiglenes tartózkodási hely: Konténer
Fotó: AFP / Yu Fangping
Mivel a bogár alapvetően nagy szállítmányok fa csomagolóanyagaiba bújva érkezik Európába, szigorú ellenőrzést vezettek be, aminek költségét általában a vállalkozásoknak kell állniuk.
Ha a bogár nagy tömegben megtelepszik, nem nagyon lehet vele mit kezdeni. Mindent elpusztít.
Minden erőfeszítés dacára az utóbbi időben megnőtt az Európai Unióba beszivárgó kártékony élőlények aránya. Különösen igaz ez az élő fára igen veszélyes simahátú csillagoscincérre (Anoplophora glabripennis), mely kínai áruimporttal érkezik a kontinensre. Az Európai Bizottság ezért április elejétől fokozottan ellenőrzi a beérkező áruk, főként burkolóanyagok fa csomagolását, valamint a raklapokat, ugyanis a bogár ezekben megbújva utazik be a Távol-Keletről.
Felfalja az élő fát
"A Kínából behurcolt simahátú csillagoscincér immár hatalmas károkat okoz az Egyesült Államokban és megjelent Nyugat-Európa országaiban is. Magyarországi megtelepedésére még nincs bizonyíték, ám csak idő kérdése, mikor jelenik meg hazánkban" - tudtuk meg Merkl Ottó entomológustól, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársától. A rovar úgy okoz kárt, hogy élő, egészséges fák kérge alá rakja petéit, a lárvák pedig fejlődésük során szinte felfalják a növényt. A nálunk honos cincérfajok is hasonlóan cselekednek - nagy különbség, hogy azok beteg vagy elhalt fákat szemelnek ki bölcsőnek, esetükben károkozásról így nem beszélhetünk.
Ez a simahátú már nem bánt
Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum / Grabant Aranka
A másik probléma, hogy a bogár nem őshonos Európában, hanem úgynevezett inváziós faj, ami azt jelenti, hogy nincs természetes ellensége, amely kordában tarthatná az állományát. Jelenlétéről a fa alsó részén látható, ujjnyi vastag lyukak árulkodnak, amelyekből barnás por hullik. Ha a faj valahol felbukkan, az egyetlen ellenszer a fa kivágása. Még a gyökérzetét is ki kell fordítani a földből, és az egészet azonnal el kell égetni. Merkl Ottó szerint ezzel a módszerrel valamelyest vissza lehet szorítani a bevándorló terjedését, de hosszú távon mindenképp a cincér a győztes. Magyarországon a kemény, kontinentális tél is komoly limitáló tényező lehet a rovar számára, ám lehet, hogy előbb-utóbb ehhez is alkalmazkodik majd.
Hirtelen támadnak
Az inváziós vagy özönfajok az adott ökoszisztémában hirtelen felbukkanó, általában nem őshonos fajok. Hiányoznak a természetes ellenségeik, netán a hazájukban megszokott kórokozók, így ha a környezeti feltételek is adottak, semmi nem szabhat gátat terjeszkedésüknek. Az őshonos fajokat kiszoríthatják élőhelyükről, elfoglalhatják a táplálékforrásaikat, vagy akár fizikailag is elpusztíthatják őket: hirtelen érkezésük nem hagy időt az ellenük alkalmas evolúciós stratégia kialakulására.
Minden fillér számít
A kártevő-mentesítésről alapesetben a szállítónak kell gondoskodnia, csakhogy a feladó cégek nem igazán együttműködőek. Egész pontosan ott spórolnak, ahol tudnak. Sajnos sokan egyébként sem adnak az adminisztrációra és a környezetvédelemre. Húzzák-halasztják a plusz kiadást jelentő feladatokat egészen addig, amíg az áru megfelelő kezelés nélkül, vagy hiányos, utólagosan megküldött dokumentációval indul útnak. Sokszor a kinti cég nem is értesíti a megrendelőt, hogy a szállítmányt fa raklapra csomagolta.
A szabály eddig úgy szólt, hogy a megrendelőnek nyilatkoznia kellett, hogy a csomagolás tartalmaz-e fát, és ha igen, akkor a kártevő-mentesítést még feladás előtt elvégezték. Az ellenőrzés szigorítására azért volt szükség, mert ez a rendszer érezhetően nem működött. A szigorú monitoring ugyanakkor könnyen tönkrevághatja a megrendelőt, legalábbis, ha magyar - tudta meg a hvg.hu.
A hazai cégek általában megoldják, hogy a kínai partner teljesítse kötelességét és elvégezze a kártevő-mentesítést, és ha nincs más, pluszban fizetnek is érte. Önmagában ez a kiadás nem óriási összeg, hiszen csak a csomagoló faanyag fertőtlenítését kell kifizetni. Ha viszont a szállítmány valamelyik nyugat-európai országban akad fenn a rostán, akkor az egészet kipakolják, és a fertőzött csomagolóanyagot megsemmisítik. Nem nehéz belátni, hogy az áru mozgatása, átcsomagolása, "karanténban" tartása jelentősen növeli a tulajdonos költségeit - magyarázta Vancsik Miklós a Seahorse Kft. munkatársa, aki szerint a vállalkozó nem tehet sokkal többet, mint hogy lenyeli a veszteséget. Persze megpróbálhatja elismertetni a kínai céggel, hogy mindez az ő mulasztása miatt történt, de ez a gyakorlatban ritkán sikerül.
Meg kell tanulni együttélni vele
"A fokozott ellenőrzés gyakorlati következményeiről még korai beszélni. De a kínai importtal foglalkozó cégeknek ez garantáltan plusz adminisztrációt, több utánajárást és minden bizonnyal emelkedő költségeket jelent" - mondta a hvg.hu-nak Pelsőczi Tamás, a Szállítmányozó Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (SZKKÉSZ) elnökségi tagja, a Seahorse Kft. ügyvezetője.
Több érintett vállalkozást is megkerestünk, hogy tételesen mennyibe kerül a csomagolóanyag fertőtlenítése. Az ár kikötőnként változik, a kilengések nagyok is lehetnek, de egy szabvány konténer megszabadítása a kártevőktől átlagosan 100-200 dollár között mozog. Pelsőczi szerint érdemes előzetesen utánajárni, hogy az adott szállítmányra milyen szabályok vonatkoznak, és figyelmeztetni partnerüket, hogy maradéktalanul teljesítse feladatait, ami egyébként nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség.
Ami a rovar teljes kipusztítását illeti, Merkl Ottó szerint illúzió. Ha a simahátú csillagoscincér megérkezik Magyarországra, mindent meg kell tennünk terjeszkedésének lassítása érdekében, de egyben fel kell készülnünk az együttélésre. Mint ahogy azt már megtettük az ugyancsak inváziós fajnak számító burgonyabogár vagy kukoricabogár esetében.
